Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szagazonosításról

2009.12.01

A kutyát csak távolról ismerők többsége meg van győződve arról, hogy ezek az állatok szinte az orrukkal látnak. Mi sem bizonyítja ezt szerintük jobban, mint a bevásárlószatyrok körül ólálkodó ebek látványa, vagy amikor a séta során a kutya az egyik fától a másikig végigszaglássza a földet. A kutyások többsége azért már nem ilyen biztos ebben, hiszen hányszor megtörtént, hogy kedvencük szórakozottan robogott el kedvelt labdája mellett, vagy alig ismerte meg a gazdit este a sötétben. A kutyák szaglásáról természetesen lehet sokat beszélgetni és adomázni, de mindjárt megváltozik a helyzet, ha élet-halálról van szó, vagy legalábbis majdnem



A kezdetek
Ami a szaglási képességet illeti, a kutyát és az embert nem lehet egy napon említeni. A kutya jobb képességét ezen a téren az ember hamar felismerte, de igazi alkalmazására csak lassan került sor. Legkorábban a nyomkövető vadászkutyák kerültek "bevetésre", a fő hangsúly itt a megfelelően teljesítő fajták, illetve vérvonalak kitenyésztésére helyeződött. Jóval később, mintegy száz éve kezdődött meg a kutyák "hivatalos" alkalmazása a rendőrségnél elsősorban szintén nyomkövetői feladatokban. Körülbelül az 1920-as évekre tehető, amikor több európai országban szagazonosítóként is alkalmazni kezdték a kutyákat. Igazán komolyra azonban akkor fordult a dolog, amikor a kutyáknak egyre fontosabb szerep jutott egy bűntárgy, illetve egy ember közötti kapcsolat felderítésében. Érdekes röviden áttekinteni, miképp változtak ezek a módszerek az évek alatt.

Kezdetben a kutyának a felsorakoztatott emberek közül kellett választania. A bűnjeleket egy befőttesüvegben tárolták, ebből vehetett mintát a kutya, majd az előállított egy gyanúsított és 4-5 "álgyanúsított" közül kellett kiválasztania azt, akinek a szaga a legjobban hasonlított a bűnjelen lévő szaghoz. A kutya ugatással jelezte a válaszát, amelyet még 2-3-szor meg kellett ismételni az egyértelmű eredmény reményében.
Mivel az emberek jelenléte igencsak zavarta a kutyát (pl. elképzelhető, hogy a gyanúsított, aki éppen lehetett ártatlan is, pont a félelmével vonta magára a kutya figyelmét), jobb megoldásnak tűnt, hogy különféle tárgyakat használjanak. Kezdetben nem szabályozták, milyen tárgyak szerepelhetnek a vizsgálatban, de hamarosan kiderült, hogy a kutyák bizonyos tárgyakat szívesebben kiválasztanak, mint másokat. Az eljárást ezek után úgy módosították, hogy a tárgyakat egységesítették, mégpedig rozsdamentes acélhengerek használatát vezették be. A vizsgálati személyek (általában 6-7 és köztük a gyanúsított) az acélhengereket rövid ideig a kezükben tartották, majd sorba egyenként, egymástól kellő távolságra a földre helyezték őket. A kutya a bűnjel megszagolása után választhatta ki a leghasonlóbbat. Ekkor már külön hangsúlyt helyeztek az acélhengerek tisztítására is, de a módszerek eltérőek voltak. Egyesek minden felhasználás után sterilizálták, míg mások mosószeres mosás után a napon szárították meg őket.
Sokat változtattak azon is, hogy hány embertől származó minta vegyen részt a vizsgálatokban, illetve a kutyának hányszor kell helyesen választania ahhoz, hogy a bizonyíték perdöntő lehessen. A 2x6-os módszer azt jelentette, hogy minden vizsgálati személy (6 fő) 2 db acélhengert szagosított meg, majd ezeket egymás mögé 2 sorba állították fel. Ennek megfelelően a kutyának is kétszer kellett választania egymás után. Később a módszert tovább bonyolították úgy, hogy 4 sorban helyeztek el 6 mintát, de most az egyik sorból kihagyták a gyanúsított mintáját. Ez a módosítás azt a cél szolgálta, hogy látszódjon: a kutya nem csak megszokásból vagy kényszerből hoz be valamilyen tárgyat.

Néhány külföldi példa
A kutyák szagazonosításának eredményét számos országban bizonyítékként fogadja el a bíróság. Éppen ezért arra törekszenek, hogy ezek a vizsgálatok minél szakszerűbben legyenek megtervezve és elvégezve.

Belgiumban egy sorba helyezik el a gyanúsított és a többiek (általában 3 személy) szagosított acélhengerét. Minden személy két mintát ad, kivéve a gyanúsítottat. Ha a kutya a gyanúsított szagával jelzett acélhengert hozza be, akkor ezt egy másikkal pótolják, és a vizsgálatot még kétszer elvégzik.

Németországban ettől eltérő módszert alkalmaznak. A vizsgálatot megelőzően a kutyáknak egy ellenőrző teszten kell megfelelniük. Ebben az esetben is a 6 minta között van a gyanúsított által szagosított acélhenger, de a kutyának egy másik szagmintát kell beazonosítania. Az "igazi" vizsgálatot egy nap múlva végzik, amikor újabb 6 hasonló minta alapján a kutyának már a bűnjel szagának megfelelőt kell kiválasztania. Az eredményt a bíróság csak akkor fogadja el hitelesnek, ha még 3 kutya is hasonlóan választ.

Vizsgálati módszerek
A kutyák szagazonosító képességét alapvetően háromféle helyzetben szokták vizsgálni.
o A detektáláson alapuló eljárás lényege, hogy megbizonyosodjunk arról, vajon egy adott szag előfordul-e valahol vagy sem. A kísérlet során változtatjuk az illető anyag koncentrációját, és megfigyeljük, milyen töménység mellett jelzi még a kutya a jelenlétét. Számos vizsgálat alapján elmondható, hogy a kutyák átlagosan 100-1000-szer érzékenyebbek az egyes szagokra, mint az ember, de a kutatók nagyon nagy egyedi különbségekkel találkoztak.

o   A szagdiszkriminációs kísérletekben mindig kétféle szag szerepel, amelyek közül csak az egyik kiválasztását követi jutalom. Ez a módszer alkalmas arra is, hogy egymás után több szagpárt alkalmazva a kutyát "megtanítsuk tanulni". A tapasztalatok szerint az új szagpárok elsajátításához szükséges próbák száma a kísérlet előre haladtával fokozatosan csökkent, ami valóban arra utal, hogy a kutyák egyre jobban értették a feladatot, és a végén már 3-5 próba is elég volt ahhoz, hogy megtanulják, melyik a jutalmazott szag a párból.
 
o   A mintaválasztás során, ahogy azt már korábban is említettük, a kutyának több szag közül kell a megfelelőt kiválasztania. A párosítás szempontja természetesen többféle lehet, így például egyes kísérletekben arra voltak kíváncsiak a kutatók, vajon a kutya képes-e egy személy különböző testtájairól vett szagmintákat összepárosítani. Eddigi ismereteink szerint a kutyák egy része erre is képesnek bizonyult.



Problémák és nehézségek

Már a korábbiakból is látható, hogy a szagazonosítási módszerek fejlődését leginkább a "próba-szerencse" jellemezte. További gondot jelentett, hogy a szakirodalomban sok publikációban megkérdőjelezték e módszer hitelességét, a kutyák nagyon bizonytalan teljesítményére alapozva. Nézzünk röviden néhány szempontot!
Sok esetben a kutya kiképzője tudta, mi a helyes választás, azaz hol van a gyanúsított szagmintája. Ez persze erősen befolyásolhatta az eredményt, hiszen előfordult, hogy a kutya első rossz választását a kiképző hangosan kommentálta, mire a kutya megváltoztatta döntését. Ilyen helyzetben az is előfordulhat, hogy a kutya "érzékeli" a kiképző tudattalanul adott jelzéseit, hiszen gazdája "érdekelt" kutyájának jó teljesítményében. Ma már mindenki arra törekszik, hogy a kiképző ne tudja, hol van a gyanúsított mintája.
A kutyák többsége ilyen helyzetekben szeret "teljesíteni". Ez a mintaválasztásos feladatokban azt jelenti, hogy gyakrabban fognak jelezni, vagy egy tárgyat beapportírozni, mint az várható lenne. Fontos tehát megbizonyosodni arról, hogy a kutya nem jelez, ha a megfelelő pár nincs jelen a minták között (negatív kontroll).
Két szagminta között sokféle egyezés lehet, így például az, hogy mindkettő dohányostól származik. Mivel a kutyát utólag nem lehet megkérdezni arról, mi alapján választott, fontos, hogy a minták ilyen tekintetben is megfelelően legyenek kiválasztva. Természetesen az ilyen "hibákat" megfelelő kiképzéssel el lehet kerülni, illetve kellő gyakorlással előfordulási gyakoriságuk csökkenthető. Ettől függetlenül azonban nehéz megállapítani, hogy a kiképzett kutyák közül melyek "működnek" jól. Hollandiában nemrég több tucat szagazonosító kutya bevonásával végeztek kutatómunkát annak megállapítására, hogy milyen körülmények befolyásolják a kutyák munkáját, és hogy egyes egyedek mennyire megbízhatóak.

/Forrás:Internet/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.